2019. március 30., szombat, 21:03 A szobában ülünk, laptoppal és telefonnal a kezünkben. A pár nap múlva induló kaland minden mozzanata megtervezett, készen áll: egy apró részlet kivételével. Napok óta lapozgatjuk az autókölcsönző oldalakat, de annyi még a kérdés: milyen autót béreljünk, melyik cégtől, milyen biztosítással, jobb előre lefoglalni vagy majd bérelünk improvizálva a helyszínen.
Egynapos túra 1. rész – Plitvicei-tavak
Amint azt a korábbi bejegyzésemben előrevetíttetem, a következő élménybeszámoló Horvátországból érkezik, a Plitvicei-tavak partjának emléktárából. Legkedvencebb kolléganőim egyike, Ancsa, bónuszbrigádozás közben eszelte ki eme csodálatos kirándulás ötletét. Barátságunk újabb szintre lépését az első közös kirándulással és emlékgyártással alapoztuk meg.
Egynapos túra 2. rész – Magas-Tátra
A második résszel kezdeni elég rendhagyó. Pedig nem az volt a célom az utazásokról beszámolókkal, hogy formabontó legyek. De időben megint megkerülték egymást a történések.
Tíz megállapítás öt lencsevégre kapott pillanattal Velencéből
Egy negyednapot töltöttem Velencében, ami – valljuk be – vajmi kevés. Így pusztán nyolcórányi első benyomások gyanánt néhány észrevételt rögzítek, a 230 dokumentált pillanatból kiragadva 5-öt (a közösségi médiát már úgyis teleszórtam sokkal több képpel :)).
Napsütötte. Ízekimákszerelmek. (Toszkán élménybeszámoló). Második rész.
A születésnapom (bár igyekeztem az utazás örömére koncentrálni a kisajátítás helyet) firenzésen telt. A reggelihez csodálatos helyszínt találtunk, mely a Rosalia névre hallgatott. Kívülről szimpatikus kis helynek tűnt, betérve ez az érzés csak hatványozódott.
Napsütötte. Ízekimákszerelmek. (Toszkán élménybeszámoló)
Minden a „szerelem első látásra” jelenséggel kezdődött. 2018 júliusában lobbant fel a láng, amikor a légi útvonalak egyik járata földet ért. Ekkor lépkedtem először olasz földön. A három nap, amit Milánóban töltöttem (amit többen nem is tartanak igazi olasz városnak) meggyőzött arról, hogy amíg tehetem minden évben el kell látogatnom ebbe a meseszép országba.
Toszkán sztori
Arra gondoltam, hogy most egy sztorival indítok, és majd a következő bejegyzésben mesélem el az utazás részleteit.
A világcsavargásokról
Szóval… 2019. augusztus 28. De ezt látjátok a bejegyzés fölötti keltezésnél is. Az utolsó nyári napok. Végre elérkezett az az időszak, amikor kicsit fellélegezhetek. Lejárt a nyári rendezvénydömping, tovatűnt a másodállásom és tengernyi szabadidő tárul elém.
Területmegjelölés a tömegközeledésben
Pasaréti tér, buszmegálló. Fél szemmel az utat kémlelem, fél szemmel a naplementét. Szép. Mondjuk mindig szép. A lombok között felsejlik az Erzsébet kilátó is, jó ez a környék – nyugtázom.
Első találkozás a magyar egészségüggyel
Már régóta várom ezt a találkozást. Sokat hallottam már róla. Inkább negatívat (mily meglepő ebben a friss depresszió szagával átitatott környezetben). De ezt mit sem befolyásolt.