Egynapos túra 2. rész – Magas-Tátra

A második résszel kezdeni elég rendhagyó.

Pedig nem az volt a célom az utazásokról beszámolókkal, hogy formabontó legyek.

De időben megint megkerülték egymást a történések.

Szóval… vannak ilyen 1 napos befizetett túrák, amiket utazási irodákon keresztül lehet elérni. És történt egyszer, hogy Ancsa épp ilyen bónuszbrigádos kupont nézett, én meg épp megjelentem (jókor jó helyen), és így elmentünk a Plitvicei tavakhoz.

Mivel nagyon jól sikerült a közös utazás (erről majd egy következő bejegyzésben mesélek), így úgy döntöttünk, hogy megismételjük.

A Magas-Tátrába találtunk egy szimpatikus túrát. amire szintén pár perces habozás után lecsaptunk.

Szombat volt.

Hajnalok hajnalán indultunk.

4 óra környékén a buszmegállóban álltam a lakóhelyem környékén, hogy időben odaérjek a népligeti találkozóhelyhez, ahonnan az egynapos túránk helyszínére utazunk, amikor az utcára nézve egy róka settenkedett az egyik ház udvarára. Picit meglepődtem, láttam már rókát – autóból, buszból, utazás közben, elhalványodni az út szélén / átszaladni egy forgalmas útszakaszon, de tőlem 5 méterre sétálgatni még sosem. Nem is tudtam, hogy erre a helyzetre hogy „illik” reagálni. Rókakóma rutinosabban, kevesebb dilemmával, átugrott a kerítés tetején, majd vissza, még egyszer megnézve magának (ez ki és mit keres itt ebben az órában), aztán tovább állt.

Aztán megérkeztünk. Körbesétáltuk a Csorba-tavat. Kicsit le is maradtunk a többiektől, pár pillanatra azt gondoltuk, hogy eltévedtünk, de aztán visszataláltunk a túrázó csapathoz, és megtettük az 5 km-es távot a Poprádi tóhoz. Odafelé nem esett az eső, így tudtuk élvezni az elénk táruló gyönyörű tájat. Az érkezéskor kevésbé voltunk szerencsések, az uzsonnánkat (székely lányokhoz illően szalonna, kolbász és társai) már esőben fogyasztottuk el, és utána is végig kísértek az esőcseppek útjainkon.

Az összes égi áldás ellenére, nagyon élveztük a túrát, nagyon szép környezetben voltunk végig és gyönyörű látvány tárult elénk, mindannyiszor, amikor nem a lábunk elé néztünk, vagy kitekintettünk az esőkabát alól.

Ancsával nagyon jó utazni.

Az ismételt esős túra ellenére (spoiler: a Plitvicei tavas látogatásunknál úgy ömlött mindvégig az eső, mintha dézsából öntenék) nagyon jó élményekkel ültünk fel a hazafelé induló buszra.

Magas-Tátra – visszatérünk!