Az iskolás évek egyik legjobb része a vakáció. Sokféleképpen telhet ez az időszak – lustálkodással, kirándulásokkal, barátokkal, munkával, szórakozással. Több dolgot összekapcsolni maradandó és hasznos tapasztalat lehet: ilyen például a táborozás.
Elnézve a 168 fiatalt, akik a VI. Helyismereti sátortáborral egybekötött vakációs bibliahétre húsz településről érkeztek, egyértelműnek tűnt, hogy sokak számára ez egy életen át megmaradó kaland.
Miközben körbejártuk az idei rendezvény helyszínét, a nagygalambfalvi határhoz tartozó Kigyóstó környékét, Kányádi György lelkipásztor, aki az ötnapos helyismereti sátortábor szervezésének felelőse, felelevenítette az első táborok élményeit. Hat évvel ezelőtt még harmincheten voltak, néhány sátorral, kevés felszereléssel, akkor még Ráktavánál. Körülnézünk: tusolók, medence, trambulin, sátor-tenger, mindenféle segédeszköz főzéshez – nem csak a létszám növekedett. Az infrastrukturális terjedelem mellett a programok is többrétűek lettek, le vannak osztva a feladatok, pontos és átgondolt szervezettségben valósult meg a tábor. A szervezők mellett önkéntesként több szülő, nagyszülő is hozzájárult a teendőkhöz. Láthatóan nekik is legalább annyira kellemes volt a kikapcsolódás, mint a fiatalabb generációnak.
A délelőtti program a Vakációs Bibliahét kereteiben valósult meg, a nagygalambfalvi IKE tagok a heti tematikát egy bibliai történet köré építették, amit szerepjátékkal, közös énekléssel és feladatokkal színesítettek. Délután különféle programokon vehettek részt a fiatalok, új dolgokat tanulhattak, a szórakozás mellett a feladatokból is kivették a részüket. A hét során felsorolhatatlanul sok dolog történt, néhányat kiemelve: csoportos játékok zajlottak, voltak koncertek, este tábortűz mellett melegedhettek, elsősegélynyújtást tanultak mentősöktől, egyik nap a székelykeresztúri tűzoltók külön programot szerveztek nekik, illetve a vadászat rejtelmeiről is számtalan újdonságot megtudhattak.
Kint létem alatt vizes-lufi csata zajlott a nagyobbak között, a kisebbek (előkészítő, 1–4. osztály) pedig saját készítésű maszkokkal rejtegették arcukat, derűsen mutogatva munkájukat. A kisgalambfalvi Zalán (9 éves) a medence felé szaladva néhány szó erejéig mesélt a táboros élményeiről. Ő négy éves kora óta aktív résztvevője a Vakációs Bibliahétnek, idén a meglepetések tetszenek neki a leginkább – például, hogy váratlan helyzetekben csokit kapnak. Mikor arról érdeklődtem, szerzett-e új barátokat, büszkén jelentette ki, hogy hát ő már majdnem mindenkit ismer. Tetszenek neki az idei programok, lelkesen mesélte az aznapi eseményeket, külön kitért a napi csínytevésére, aminek a végét már nem tudtam meg, mivel pillanatokon belül a medencébe csobbant. A szervezettség ebédidőben is látszott: kézmosás után a gyermektömeg katonai rendben sorakozott és vonult az asztalokhoz.
Mindössze néhány óráig voltam külső szemlélője a tábornak, de percek alatt magával ragadott a hangulat. Napjainkban sokat hallani, hogy “bezzeg a mi időnkben”, ebben a kontextusban én azon gondolkodtam: milyen kár, hogy a mi gyermekkorunk idején még nem létezett ez a rendezvény. Azért, rendkívül csodás dolog, hogy sok személy áldozatosan belefektetett energiájával mára állandósult és elmondhatjuk, hogy évről évre csak jobb lesz. A szervezők máris szembe vannak állítva a kihívással: hogyan lehet ezt felülmúlni?
Kisgalambfalva, 2015. július 31.
Fotók: Mihálydeák Antal, Fülöp Lóránt
