A születésnapom (bár igyekeztem az utazás örömére koncentrálni a kisajátítás helyet) firenzésen telt. A reggelihez csodálatos helyszínt találtunk, mely a Rosalia névre hallgatott. Kívülről szimpatikus kis helynek tűnt, betérve ez az érzés csak hatványozódott.
Minden a „szerelem első látásra” jelenséggel kezdődött. 2018 júliusában lobbant fel a láng, amikor a légi útvonalak egyik járata földet ért. Ekkor lépkedtem először olasz földön. A három nap, amit Milánóban töltöttem (amit többen nem is tartanak igazi olasz városnak) meggyőzött arról, hogy amíg tehetem minden évben el kell látogatnom ebbe a meseszép országba.
Arra gondoltam, hogy most egy sztorival indítok, és majd a következő bejegyzésben mesélem el az utazás részleteit.
Minden akkor kezdődött, amikor beszéltünk róla földrajz órán. Európa második leghosszabb folyója. Tíz országon halad át. Feketéből feketébe: a Fekete-erdőből eredve 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig, amibe aztán beleömlik.